forrás: European Commission

A hivatalok tevékenységére sokan hajlamosak „felesleges papírgyártásként”, „aktatologatásként” tekinteni. A következőkben kísérletet teszünk arra, hogy megmutassuk, a Városépítési Főosztályon milyen papírokat gyártunk, miért fontosak ezek a papírok, milyen folyamat eredménye képpen válnak a papírok konkrét projektekké és ezeknek milyen megfogható eredményei lehetnek. Egyszóval cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan lehet a papírgyártásból magasabb foglalkoztatottság, jobb lakás-hőszigetelés, csökkenő társadalmi különbségek. Ezentúl beavatjuk az olvasót a hivatali szlengbe – a különböző papírok és intézmények rövidítéseibe, melyek a kívülálló számára gyakran oly ijesztően és érthetetlenül visszhangzanak a hivatali folyosókon. Az első részben a következő hétéves fejlesztési időszakra rendelkezésre álló EU-s forrásokról írunk.

Hogyan használjuk fel a 2014-2020-as EU-s támogatásokat okosan? A városfejlesztéssel kapcsolatos következő források felhasználásának előkészítése jelenleg folyik a Városépítési Főosztályon. Az EU-s támogatások a következő ciklusban a várakozásoknak megfelelően jelentősen csökkenni fognak a Közép-magyarországi régióban (KMR). Míg az előző ciklusban a régió 2000 milliárd Ft. támogatást kapott, addig 14-20 ennek az összegnek mindössze a fele áll rendelkezésre. Ennek oka tulajdonképpen az, hogy Budapest és térsége GDP-je magas, Magyarországon egyedüliként eléri az EU-s átlag 90%-át.

A pénzek felhasználhatóságának módja is meg fog változni. Míg korábban konkrét építési tevékenységre lehetett támogatást szerezni (pl. Budapest Szíve projekt), a közeljövőben téglára, cementre már nem kapunk pénzt.

...mire lehet akkor pénzt szerezni? Csak az új ciklus prioritásaihoz kapcsolódóan, vagyis  gazdaságélénkítő tevékenységek, KKV-k fejlesztése, munkahelyteremtés, társadalmi felzárkóztatás, CO2 kibocsátás csökkentése stb. Elsőre talán szűknek tűnnek a lehetőségek,  de ha jobban végiggondoljuk sok fajta beruházás lehet gazdaságélénkítő hatású, pl. barnamezős területek előkészítése "start-up" vállalkozások számára, vagy éppen a lakás-hőszigetelési és társadalmi felzárkóztatást elősegítő városrehabilitációs fejlesztési projektek.

További változás a támogatási rendszerben, hogy minden egyes EU-s forint mellé a Magyar Államnak is mellé kell tenni a saját költségvetéséből az egy forintját (50%-os intenzitás). Ez azt jelenti, hogy minden, a Közép-magyarországi régióban elköltött EU-s támogatás jelentősen megterheli az ország költségvetését (a vidéki régiókban ez az intenzitás 85%). Ezért is nagyon fontos, hogy a különböző szereplőkkel (kormány, minisztériumok, kerületek, civilek) minden eddiginél jobban leegyeztetett, költséghatékony, nagy kisugárzó hatású projekteket készítsünk elő.

Arról, hogy a rendelkezésre álló EU-s forrásokból milyen tervezési folyamat eredménye képpen lesznek konkrét városfejlesztési projektek, a következő részben tudhatnak meg többet.

MJ