Ami a közösségi és civil életet illeti, nem nagyon akad tehetségesebb kerület a VII.-nél. Jól látható ez az utcákon, kávézókban és nem csak a romkocsmák forgalmára gondolok. Egy ilyen kerület vezetői szerencsések, hiszen nem kell toborozni a szervezeteket és programokat szervezni ahhoz, hogy életet leheljenek a negyedbe. Jáki Monikával beszélgettem, aki a Klauzál tér és környéke közösségi fejlesztésén dolgozik az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ERVA (Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.) megbízásából.
Mi az önkormányzat víziója a kerülettel, illetve a belső negyeddel kapcsolatban?
Az elmúlt 10 évben elindult egy folyamat, ami jelentősen meghatározta a kerület jellegét, életét, a negyed mára turisztikai attrakcióvá vált, ezt azonban nem minden lakó élvezi. Az önkormányzatnak tehát egyrészt képviselnie kell ezt a sikert, másrészt az itt lakók érdekeit is; ezt a konfliktust feloldva szeretnénk új funkciókat kialakítani. A „Kreatív Belváros Szíve” program a lakók szempontjait helyezi előtérbe, szeretnénk határt szabni a romkocsmák terjeszkedésének és egy belső, közösségi találkozóhelyet kialakítani. Gondolok itt a Klauzál téri piac gazdasági-, közösségi szerepének erősítésére, a zöldterület növelésére, a biztonságos, autóval megközelíthető, de nem autóközpontú környezetre, a játszó és sportterekre, illetve más közösségek kiszolgálására, mint pl. kutyások, civilek stb.
forrás: http://www.pps.org/blog/historic-markets-local-economies/
Mik lennének a konkrét fejlesztések a programhoz kapcsolódóan?
A Klauzál tér felújításának célja, hogy egy olyan belvárosi találkozóhellyé váljon, mely összegyűjti és kifejezi a környék hangulatát, tradícióját, lakóit és ezáltal válik vonzóvá a turisták számára is. Ennek lehetősége a Vásárcsarnok és a Csányi utca 5. örökségvédelmi ingatlan felújításával, valamint a Klauzál tér közösségi fejlesztésével meg is valósítható, mely az Önkormányzat egyik kiemelt programja. Mindemellett persze szükség van olyan vállalkozásokra is, melyek erősítik a kerületet, aktivizálják, formálják a társadalmat és illeszkednek a helyiek és az önkormányzat által elképzelt irányokhoz.
forrás: http://www.pps.org/blog/historic-markets-local-economies/
Mik ezek a gazdasági irányok?
A kerületben rengeteg kreatív szervezet van, és nagyon sokan költöznek ide a fiatal korosztályból is; ezt a tendenciát szeretnénk kihasználni és lehetőséget adni, támogatni, ugyanis jellemzően azok a városok versenyképesek, amelyek ezt a kreatív közeget képesek magukhoz kapcsolni, ezeket az energiákat befogni; ennek a közegnek pedig színes, minőségi és közösségi élettér, lehetőség a folyamatos változásra, fejlődésre, a tolerancia és más kreatív emberek jelenléte kell.
forrás: http://shophouseandco.com/
Mire gondolsz pontosan, mit értesz kreatív ipar alatt?
Olyan kezdő szervezetekre gondolunk, akik egyedi, innovatív megoldásokat kínálnak mindenféle területen, akik talán a kezdetekben nem, de a későbbiekben valószínűleg már ki tudják fizetni a bérleti díjak piaci értékét. A Budapestet újragondolni képes erők súlypontja pedig egyértelműen itt van a belvárosban, ami Budapest személyiségét leginkább kiadja. Szeretnénk ehhez a koncepcióhoz rendelni a kerületi ingatlanokat, illetve együttműködést kezdeményezni a magán szektorral, hiszen náluk van az ingatlanok többsége, ráadásul nagyon sok üresen áll a környéken. Részt veszünk a főváros Rögtön Jövök! programjában is, amely pontosan ezeket az irányokat erősíti, hiszen a szellemváros - már ami az ingatlanokat illeti - senkinek sem jó!
forrás: http://www.sydneymedia.com.au/10-ways-to-make-a-more-creative-city/
Hogyan készültök, milyen lépések voltak eddig?
Szeptember óta három találkozót szerveztünk, első körben csak kerületi szervezeteket hívtunk meg, akik képviselik a helyi érdekeket, mint például a KÉK Klauzália csoportja, de részt vettek kisebb civilszervezetek, kereskedők és gyerekprogramokat szervezők is.
forrás: http://shanebuzon.wordpress.com/2013/10/16/reusing-urban-spaces-by-meme-exchange/
Mik jöttek ki az eddigi találkozókból?
Azt gondolom, hogy a kereteket illetően nagyon hasonló irányban gondolkodunk. Az egyértelmű, hogy a lakossági funkciók a fontosak, a biztonságos és ember központú terek; különösen jó volt hallani néhány romkocsma tulajdonostól, hogy ők sem buli negyedben gondolkodnak, sokkal inkább más, több, közösségi és kreatív szolgáltatásokban. Most pedig azon dolgozunk, hogy konkrét kérdésekkel keressük meg a lakókat, hogy ők mit szeretnének, mi lenne fontos számukra itt a kerületben.
forrás: http://www.steverosset.com/blog/2011/1/16/exploring-urban-melbourne.html
Mi az a három szó, ami a negyeddel kapcsolatban eszedbe jut?
Budapest, ember, kreatív
MB