Bécsben jártunk a COMPRESS szervezésében, hogy megnézzük, hogyan kommunikál az ottani főváros önmagával, lakosokkal, civilekkel, piaci szereplőkkel, turistákkal; egy nap, három találkozó, három cikk.
forrás: https://www.facebook.com/kunstimoeffentlichenraum (Ernst Woller)
Ernst Woller (a városi Kulturális és Tudományos Bizottság elnöke) és Johann Hödllel (a bécsi közlekedési vállalat munkatársa) urak fogadtak reggel a Karlsplatz-on, egy valaha nem túl kedves környék mára közép-elit kávézójában. Osztrák kollégáink a környékkel kapcsolatban annyit mondtak - "néhány évvel ezelőtt megtiltottuk a gyerekeinknek, hogy itt lófráljanak"; aztán elkezdtek mesélni a KÖR-ről, vagyis a "Kunst im Öffentlichen Raum Wien" projektről, melynek lényege a köztéri szobrok, installációk elhelyezése föld alatt és felett. A projekt több szempontból is úttörő, először is nem szokásos bronz hősöket keresnek, nem is meglévő, használt vizsgadarabokat, hanem nemzetközi pályázatot írnak ki a fejleszteni kívánt területre, megállóra, utcasarokra, hogy az alkotások a hely egyediségét fejezzék ki, identitását erősítsék. A projekt hatására az alkotásokhoz közeli házak, negyedek felértékelődtek, illetve ami még fontosabb, hogy csökkent a vandalizmus, a szemetelés; úgy látszik, ha "nyilvánvaló értéket" látunk magunk előtt, jobban tiszteljük környezetünket.
forrás: https://www.facebook.com/kunstimoeffentlichenraum (Karlsplatz)
A KÖR 2004-ben indult a bécsi városházán a kulturális és városfejlesztési osztályok kezdeményezésében, kezdetekben házon belül, majd 2007-től önálló kft.-ként működik a kulturális osztályhoz bekötve. Összesen 2-3 ember dolgozik folyamatosan a projekteken, illetve a szakmai zsűri, - hivatali vezetők, művészek, elismert személyek - akik bizonyos időközönként összeülnek, hogy a városfejlesztés mentén további területeket jelöljenek ki és, hogy az aktuális pályázatokat elbírálják. Hogy miből megy mindez? A KÖR természetesen óriási költségvetéssel dolgozik, évi 400 ezer eurót kap a bécsi önkormányzattól és még 400-at a régiótól.
forrás: https://www.facebook.com/kunstimoeffentlichenraum
Az elmúlt tíz év alatt összesen több mint 50 állandó és több száz időszakos műtárgyat hoztak létre. A szobrok és installációk mellett városkommunikációs darabok is megjelennek, pl. az egyik metró megállóban tükrökbe épített digitális számlálók számolják Bécs elégedetlen dolgozóit, a világ fegyverre költött pénzét, vagy éppen Bécs rántott hús fogyasztását.
forrás: https://www.facebook.com/kunstimoeffentlichenraum
- MB - Miért fontosak Bécsnek ezek a megjelenések?
- EW - A képzőművészetet szerettük volna kihozni a múzeumokból, galériákból. A közlekedési vállalattal való együttműködésnek köszönhetően, ma egy-két metrómegállóban elhelyezett alkotásnak több milliós látogatottsága van, ezt évek alatt sem érnénk el még az Albertina-ban sem.
- MB - Miért olyan fontos Bécs számára a kultúra?
- EW - A külföldi média 50%-ban a kultúrával kapcsolatban említi meg a várost, a turisták 75%-a pedig a kulturális élet miatt jön Bécsbe.
forrás: https://www.facebook.com/kunstimoeffentlichenraum
A bécsiek láthatóan stratégiai kérdésként kezelik a kultúrát; elérhető legyen a széles tömegek számára, turisztikai attrakció és pozitív városfejlesztési, üzemeltetési hatás.
...azért Budapesten is van számtalan korábbi és mai kezdeményezés, pl. a Deák téri portugál betűcsempék a 90-es évekből, a belvárosban dübörög a tűzfalfestés és az új 4-es metrómegállók is felvennék a versenyt egy-két bécsi projekttel. A különbség talán az, hogy Bécsben a köztéri művészet már egy szervezett, magasan koordinált rendszer.
forrás: www.facebook.com/andrasbacskaiphotos (Gellért tér)
MB
