Tavasszal elkezdtük boncolgatni a fővárosi közterület-használat témáját, melynek tapasztalatait egy mestertervben foglaltuk össze, ennek egyik eleméről, a KIOSKokról már korábban írtunk. Az ideiglenes pavilonokra hamarosan pályázatot írunk ki, szeretnénk mi is a bódéktól megválni. A Mesterterv harmadik pillére a közterületi vendéglátó teraszok, melyek egységesebb, jobban használható, a városképhez illeszkedő megjelenését a „Terasz Budapest 2014” című pályázattal népszerűsítettük.

...és akkor nézzük Budapest legszebb teraszait - már ami a zsűri véleményét illeti:

Környezethez való illeszkedés: Kültéri teraszok esetében a helyszín meghatározó, hiszen egy zöld környezettel körbevett tér remek lehetőség, azonban amennyire jól sülhet el egy illeszkedő, nem hivalkodó installáció, annyira tudja tönkretenni az összképet egy túlépített, harsány építmény. A Csendes Társ visszafogott berendezése tökéletesen kiemeli a meglévő környezet adottságait, míg a Villa Bagatelle a meglévő értékek mentén újult meg, nem bővítette feleslegesen a meglévő adottságokat az esetleges további profit érdekében.

Stílus: Fontos szempont a stílus, az összkép, mely a Csendes esetében a környezetbe simuló, egyszerű bútorokat jelenti, apró dizájn elemekkel, mint pl. színes forgók, melyek minden asztalon megtalálhatóak. A Villa Bagatelle a meglévő épített környezet stílusos, modern megújításával hívta fel a figyelmet, mely az épület adottságait és értékeit figyelembe vette és megőrizte azokat. Ebből a szempontból a Zsűri kiemelte a Kopaszi gáton működő Fruska teraszt is, mely egyszerű eszközökkel rendkívül egységes, stílusos és kreatív képet alakított ki magáról.

Társadalmi nyitottság: A Zsűri vizsgálta egy-egy hely esetében annak elérhetőségét is, vagyis hogy az adott hely mennyire nyitott a mozgássérült, kutyás, biciklis és gyermekes vendégek felé. A Csendes elhelyezkedéséből adódóan is maximálisan gyerekbarát, hiszen a Károlyi-kert játszótere népszerű belvárosi gyerektér, ugyanakkor a  vendéglátóhely  külön figyelmet is fordít az érintett csoportok kiszolgálására az ételek, italok, játékok és egyéb kiegészítők (pl. levegőkompresszor, itatótál) összeállításával. Ebben a vizsgálati körben külön említésre került a Tranzit Cafe, ami népszerű családi helyszíne Buda központjának és természetesen a Villa Bagatelle is.

Utcai szempontok: A teraszok lekerítését, megemelését nem igazán támogatta a zsűri, bár meg kell jegyezni, hogy bizonyos esetekben elfogadható; az emelvények legfőbb hátránya a közlekedés akadályozása, hiszen a szűk járdákon a megállítótáblákat és a cserepes tujákat kerülgetve még az ideiglenesnek kevésbé tekinthető pódiumokra is figyelnie kell a járókelőknek. Az elkerítés leginkább utcaképi szempontból nem előnyös, elszeparálódó, töredezett városképet mutat. Jól tudjuk, hogy bizonyos kerületek támogatják ezt a fajta megoldást, hiszen így könnyebben kézben tartható a "túlterjeszkedés" problémája, azonban fontos lenne főváros szerte egységes irányelvek alapján meghatározni a vendéglátóhelyek kialakítását.

Design elemek: Számos terasz esetében kaotikus képet ad a sok hirdető és reklámfelület, ami nemcsak tolakodó, vizuálisan agresszív marketingfogás, hanem rontja a vendéglátóhely önálló arculatát,  és sokszor a tájékozódást, a szükséges információk világos megjelenítését is nehézkessé, zavarossá teszi. Ebben a kategóriában a Centrál Kávéházat emelte ki külön a zsűri, hiszen a kávézó napernyője ízlésesen illeszkedik a környezethez, nem tartalmaz szponzori megjelenést és az asztalok, székek minősége és elrendezése is kifogástalan.

Külön kategória is született a díjazottak körében. A pop-up közterületi vendéglátóhelyek jövőre hivatalosan is külön kategóriaként szerepelnek majd a Terasz Budapest pályázaton. Idén ezt a díjat a nyári időszakra ideiglenesen felépített Duna-parti Raqpart Bárterasz nyerte el, egyedi, ízléses és közösségi hangulatával.

Eredmények, folytatás: Az idén először megrendezésre kerülő „Terasz Budapest 2014” pályázatra 45 pályamű érkezett be, és több mint 6000-en szavaztak a kedvenc teraszukra. A pályázatból hagyományt szeretnénk teremteni, mert az értékek és minőség kommunikációja fontos, így lesz Budapest még szebb, szerethetőbb és még inkább ismert.

...mert a várost együtt építjük!

Nem lőttünk túl mellé, amikor elindítottuk a SPORTIFICATION programot; azt mondják, - ha egyedül kóvályogsz az erdőben, akkor nagyon eltévedtél! 

Forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

"Sport, egy metropolisz portréja" című kiállítás nyílt a párizsi Pavillon de l’Arsenal-ban. Aki a nyáron Párizsban jár, mindenképpen nézzen el a várostervezéssel és építészettel foglalkozó Pavillon de l’Arsenal legújabb kiállítására a sport városi szerepéről.

Forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

Az ambiciózus tárlat a sport és a város, az építészet és a játék, a várostörténet és az újfajta köztérhasználati gyakorlatok között keresi a kapcsolatot, amelynek keretében 3 hónapra játszótérré alakulnak a Pavillon de l'Arsenal terei. A szabadtéri játékok rajongói 14 bemutatott sportágat próbálhatnak ki a kiállítótér előtti tereken. A kiállítás emellett konferenciákkal, élő sportközvetítésekkel, éjszakai rendezvényekkel és városi sétákkal is várja az érdeklődőket.

Forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

Az egészséges életmód fontos a párizsiak életében; Île-de-France-ban több mint 28.000 sportlétesítmény található, de fővárosiak egyre nagyobb számban használják a város köztereit a sportolásra. A város minden hétvégén óriási sportpályaként funkcionál: futás a Szajna mentén, parkour a háztetőkön vagy gördeszkázás az Eiffel-torony lábánál megszokott jelenségek.

forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

Ezeket az ismert és ismeretlen helyeken zajló innovatív vagy elfeledett sporttevékenységeket térképezi fel egyedi módon, képek, filmek és interjúk segítségével a kiállítást összerakó fiatal építészekből álló csapat. A kiállítás egyszerre időutazás, amely bemutatja a sport korabeli nagyrendezvényeit, a múlt és a jövő sport-eszközeit, köztük a grandiózus labdarúgó-stadionokat, de a parkolóból átalakított tornatermeket és medencéket is.

forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

A sport társadalmi szerepének fejlődésével sosem vesztett lényegi jellemzőiből. A társadalmi és generációs sokszínűség és a közterületekkel való kiváltságos viszony, valamint az új városi kultúra együtt írják újra az ambiciózus sportesemények és sportlétesítmények szerepét, illetve építtetésük létjogosultságát.

Forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

A több mint 100 témát, sportolási helyszínt és gyakorlatot bemutató tárlat a sportolást városi jelenségként mutatja be, ahol az újfajta köztérhasználati formák a városfejlesztés laboratóriumaként működnek, meghatározzák a fejlesztés új irányait. 

Forrás: http://www.pavillon-arsenal.com/expositions/sports.php

A budapesti SPORTIFICATION program további projektjeiről hamarosan hírt adunk! 

IZS - HD

Nem is értem, hogy nem volt eddig a sportnak éjszakája, hiszen már mindennek van éjszakai változata? Nem is volt kérdés, hogy beszállunk és segítjük a rendezvényt; bár kicsit bizonytalankodtunk az elején, hogy tízféle sport egy napra sok lesz - mert hát a több általában kevesebb -, de úgy látszik sportból sosem elég a városnak, hiszen közel 20 ezer ember mozdult meg június 28-án, 22:00 és 04:00 óra között.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) kezdeményezésében létrejött sportnap, illetve sportéjszaka arra hívja fel a figyelmet, hogy a sport az utcára is való, hogy nem csak csarnokokban lehet mozogni; hogy ebben mennyire igazuk lett az igazolja, hogy a hősök terén egy galamb nem tudott leszállni a megnyitón és, hogy ezt követően a tér és környéke nem autókkal, meg turistabuszokkal volt teli, hanem több százan tollasoztak, pingpongoztak, bicikliztek, futottak, kajakpólóztak, sárkányhajóztak a műjégtavon és táncoltak még hajnalban is. De hát mire is való a város, ha nem arra, hogy használjuk, használjuk az életre.

A rendezvényeken való vélemény és ötlet gyűjtés bevált eddig, a budapestiek örülnek, ha ötletekkel szolgálhatnak a fővárosi fejlesztésekhez, ezért a szervezésen túl ezt tettük most is és a közterületi sportolási szokásokról, vágyakról kérdeztük a látogatókat.

A rendezvényen résztvevők többsége nő, leginkább 19-35 év közötti budapesti lakosok voltak. A válaszadók 60%-a hetente többször is mozog, leginkább fut, kerékpározik, pingpongozik, úszik, focizik, korizik, illetve egyre népszerűbb az önsúlyos edzés a streetworkout.

A legnagyobb városi fejlesztési igény a futópályára volt - ezek szerint a Margitszigetből sosem elég -, a grundok, vagyis közterületi sportpályák (röplabda, foci, kosárpálya) fejlesztésére, felújítására, streetworkout pályák, pingpong asztalok  építésére, de számos extrém vágy is megjelent, mint városi lovaglópálya, kalandpark, táncórák a Hősök terén stb.

...tényleg, miért ne lehetnének pingpong asztalok a kiskörúton... vagy boxzsákok... vagy fallabda felfestés... vagy tollasháló???

 MB

A sport társadalmi szerepéről egy korábbi cikkben írtunk, így tegnap kimentünk a StreetWorkout világbajnoki selejtezőre, amit a Szabadtéri Testnevelési Egyesület és a HardBodyHang szervezett és mi is támogattunk. A HBH 2012-ben fejlesztette ki a KOCKA-t, ami bekerült a Benetton által támogatott világ száz legjobb társadalmi jellegű projektjébe, de benne voltak a Fiatalok Lendületben és a Climate-KIC innovációs programjában is. A Benettonos nyereményből állították fel első pályájukat a Petőfi híd budai hídfőjénél. Erdélyi Tomi formatervező, Csepregi Szabi az üzleti részével foglalkozik, de együtt hegesztenek a Rákóczi tér mögötti műhelyben. Szabival beszélgettünk. 

Ez a StreetWorkout tulajdonképpen az utcai szertorna?

Szinte teljesen, van talaj része, korlát, rúd és ló is, bár utóbbinak csak a két fogantyúját használjuk.

De gyűrűt nem látok, vagy az is van?

Itthon nincs, én legalábbis nem nagyon tudok róla, ez már egy kicsit bonyolultabb rendszer, sokkal szigorúbb szabályozás vonatkozik rá, mint a kockára. De például most padokat tervezünk, mert a Petőfi hídi pályánál nem tudnak a srácok hova pakolni, szóval mindig van valami új.

Mikor jött be a StreetWorkout hozzánk?

Úgy tudom, hogy az amerikai külvárosokban indúlt, nálunk közel 10 éve van jelen,  de itt, mármint Közép-Kelet Európában elképesztően népszerű és az USA után az Oroszok a legnagyobbak. A tavalyi VB-t egyébként egy ukrán srác nyerte, a világkupán pedig egy szerb gyerek lett a harmadik, aki most itt van a zsűriben is. Régebben jó, ha egy-két verseny volt évente, idén viszont tele van a nyár; megyünk fesztiválokra, rendezvényekre és persze versenyekre is.

Mitől ilyen népszerű ez a sport?

Szerintem leginkább azért, mert nem kell hozzá semmi, úgy értem szinte semmilyen eszköz. Minél egyszerűbb és elérhetőbb egy sport, annál több embert vonz, így van ez a focival is, mondjuk ahhoz már kell egy labda.  Aki ebbe beleszeret, az otthon, az utcán mindenhol lóg, persze az a legjobb, ha vannak profi pályák, de tényleg nincs ennél egyszerűbb és olcsóbb mozgás. A gazdasági válság egyébként sokat segített a sportágnak, az elmúlt években nagyon meglendült.

Egy ilyen pálya, ami itt is van mennyibe kerül?

Ez a KOCKA a korlátokkal együtt egymillió Ft., ami kb. egy játszótéri hinta árának felel meg.

Milyen pályák vannak itthon?

Egyre több szerencsére, nekünk már 6 is kint van, bár egyik sem megrendelés volt, pályázatokból raktuk össze. Van a Petőfi hídnál, a Margitszigeten nektek köszönhetően, az Országbíró Sétányon, Kispesten, Óbudán és az Elte sporttelepen is. Rendeltek viszont párizsból, Hongkongból, de pl. jövő héten megyünk Ausztriába, Brassóba és jövőre Kolozsváron lesz egy szuburbán fejlesztési projekt az Erasmus program keretében.

Akkor, ha minden parkban lenne egy ilyen az is kevés lenne?

Ha meglátsz egy ilyet amin lógni lehet, nem tudod visszatartani magad, tök mindegy hány éves vagy! Versenyzők pl. minden korosztályból vannak, ismerek 8 éves srácokat, de 50 felett is voltak már itt!

***

A HBH csapatot folyamatosan hívjuk a fővárosi rendezvényekre, ugyanis a kockát egy kombi autóba be lehet pakolni és kb. fél óra alatt fel lehet állítani. Fontos része lehet ez a sport a városfejlesztésnek, hiszen az eszköz maga olcsó, egyszeri befektetés és kivétel nélkül mindenki számára elérhető, így óriási szociális hatása van. A versenyen egyébként egy mozgássérült srác is megjelent, aki a tolószékből húzta fel magát és csinálta a gyakorlatokat.

második helyezett - Montvai Tamás, harmadik helyezett - Szarka Ákos (képen)

Elképesztő mennyi sport nő ki mostanában a városból, eszembe is jutott - tudunk olyan nagyvárosról aminek sportturizmusa van?

első helyezett - Kovács Tibor

MB

A Városépítési Főosztály részt vett a Dunai Regatta rendezvényen, még nem mint versenyző, de szerettünk volna kicsit beszélgetni a látogatókkal a Dunáról, városról és a kettő kapcsolatáról. A jelenleg futó TFP (Tematikus Fejlesztési Programok) nevű program egyik eleme ezt gyűjti össze, vagyis a Duna menti területek fejlesztésére keresi a válaszokat minden oldalról.

Érdekes volt a Dunai Regattán való kérdőívezés és beszélgetés, melynek fő témája a Duna parti fejlesztések voltak, vagyis, mit gondolnak, mire használják és mit szeretnének a városlakók a Dunán és a folyó mentén. A válaszadók többsége sportra, kikapcsolódásra használja a Duna partot leginkább a Margitszigeten, a másik fele pedig közlekedésre - utóbbi egyértelmű, hiszen két pálya is húzódik a Duna mentén.

Fejlesztési célnak egyértelműen a Duna - város közötti szorosabb kapcsolat jött ki, több közösségi, zöld teret, sportolási és szórakozási lehetőséget szeretnének a budapestiek, közvetlen a vízparton, mint ahogy Bécsben, vagy a Szajnán is. Arra a kérdésre, hogy mindezt hogyan tennék kétféle reakció volt - az egyik fél a forgalomcsillapítás-, korlátozásban látja a lejutási lehetőséget, a másik fél pedig inkább elbizonytalanodott, hiszen ezzel a gyors rakpartot kellene megszüntetni.

A TFP célok kérdéseire szintén egyhangú válaszokat kaptunk, vagyis az árvízvédelem, partszakaszok gyalogos elérése, rekreációs területek növelése, hajózás fejlesztése, víz újrahasznosítás fontosak és sokaknak új fogalommal bővítettük szókincsüket a "barnamezős fejlesztésekkel"; úgy tűnik nem baj, ha egy szakma kimegy az utcára...

A kérdőíveken túl egy óriás térkép segítségével tudtuk meg, hogy a budapesti lakosok szokásaikat, fejlesztési ötleteiket hova helyezik el pontosan. A sárga a legkedveltebb területeket mutatja, a rózsaszín címkék a kulturális, a narancssárga a sport, a zöld pedig a szabadidős, zöld, közösségi jellegű fejlesztéseket jelenti!

A beszélgetésekből tehát egyértelműen kiderült, hogy a budapestiek közelebb szeretnének kerülni a Dunához, kérdés, hogy melyik a fontosabb: vágyaink, vagy szükségleteink!?

Köszönjük az Antall József tudásközpontnak a szervezést és a lehetőséget, partnereinknek pedig a közös megjelenést (jarokelo.hu, Climate-KIC, HardBodyHang, BGYH - Lukács Fürdő). Jövőre mint fő partner és, mint versenycsapat találkozunk!

MB

Elkészültek a margitszigeti futókör tervei! Megkértük a tervezőket, hogy mutassák be a jelentősebb változásokat, melyeket egyrészt a szakma, másrészt pedig - a márciusi felmérésünk eredményeképpen - a lakosság javasolt. A legfontosabb, hogy a pálya szélesebb lesz, minimum 1,40, de lesznek 1,80 m szélességű szakaszok is, illetve elérhető lesz az új öltöző, zuhanyzó és wc a MAC épületben. 

ábra 1# - tervező: Departer Kft. 

A futópályának azonban vannak olyan részei, ahol a fasorok nem engednék az út kiszélesítését, ezért ezeken a szakaszokon a fákat megkerülve kettéválik, majd újra összefonódik. (R1#)

ábra 2# - tervező: Departer Kft.

A lakossági véleményekből jól érzékelhető volt a gyalogosok és futók közötti konfliktus, ezt megelőzve felfestésekkel és táblákkal jelöljük a különböző funkciókat. Számos olyan szakasz van továbbá, ahol a gyalogos sáv leszűkül, így a "lassabban kikapcsolódni vágyók" kénytelenek a futópályán folytatni útjukat. Az R1#-es metszeten jól láthatóak azok a pontok, ahol erre a problémára a gyalogos sávot leválasztjuk és eltereljük, illetve, vannak olyan partszakaszok is, ahol a gyalogos felület annyira leromlott, hogy szinte nem is létezik; itt a gyalogos burkolatot kiépítjük (R2#-R3#).

Szintén lakossági javaslatra fokozott figyelmet fordítottunk az Árpád hídi átkelőre, ahol sávszűkítések, felfestések, táblák késztetik lassításra a járműveket.

ábra 3# - tervező: Departer Kft.

Szintén remek lakossági ötlet volt a "több pontos indulás" jelölése (a Margit híd budai és pesti oldalán, Árpád hídnál), így különböző induló és km-t jelző felfestések kerülnek fel a pályára, hogy minden irányból könnyen számlálható, értelmezhető legyen a megtett távolság. (ábra 1# - a,b,c pontok)

A közbeszerzés jelenleg nyitva van, a határidő május 9-e, mely elképzelhető, hogy néhány nappal kitolódik. A munkálatok júniusban megkezdődnek, először a pesti oldalon, majd ezt követően a budai parton is. A sziget folyamatosan használható lesz, a belső és külső beton utak biztosítják ideiglenesen a folytonosságot, tehát nem kell oda-vissza rohangálni.

A pálya iskolakezdésre készen lesz!

MB

A Főváros és KÉK által szervezett NYUGATI GRUND átmeneti hasznosításáról szóló workshop több szempontból is eredményes volt; először is sokan, sok területről jöttek, konkrét eredmények születtek és sikerült átbeszélni, hogy hol tartunk - hogy a kerület még április elején megkötheti a szerződést a használatbavételről az MNV Zrt.-vel, hogy a főváros és kerület közötti munkamegosztás is hamarosan papírra kerül, hogy a terület talán még sem olyan szennyezett és, hogy a jelenlegi tulajdonos által vállalt kötelezettség (környezeti kármentesítés) még a tavasszal megtörténhet. A workshop tematikája három csoportra oszlott 1.) folyamattervezés, 2.)  fenntarthatósági modell és 3.) közösségi tervezés.

forrás: Dorkó Dániel © 

Mivel a NYUGATI GRUND  a tervek szerint átmeneti, ezért a folyamat csoport két részre osztotta az ütemezést; az Eiffel (körút) térhez közeli 1/3 rész nagy valószínűséggel kelendőbb lesz, ezért itt olyan funkciókat javasoltak, melyek könnyen mozdíthatóak, ha beindul a piac, a hátsó 2/3 részben pedig már lehet olyan ötleteket is bevinni, melyek akár 6-8 éven keresztül is folyamatosan használhatóak lesznek. A tervezés harmadik üteme arra tért ki, hogy amennyiben az egész GRUND eladásra, beépítésre kerül, úgy, hogyan lehet megtartani bizonyos funkciókat az új, nyilvánvalóan más célokat kiszolgáló ingatlanon; itt főként belső közösségi-, kulturális és kisebb sportterekről van szó, illetve az épületek aljában megmaradó kerékpáros kiszolgáló, vendéglátóhelyek stb.

forrás: Dorkó Dániel © 

A működést modellező csoport két szempontot tartott szem előtt: a területnek nyilvánvalóan biztonságosnak kell lennie és, hogy különböző időbeni ütemezés mentén kell csoportosítani az ötleteket - melyben a források nyilvánvalóan jelentős szerepet játszanak majd -. A "minimum" megvalósulásban olyan ötletek (zöldfelületek, bubi központ, játszószerek, szabadtéri tornapálya, alkotóterek stb.) merültek fel, melyek akár még idén nyáron elindulhatnak, az "optimum" forgatókönyv szerint (bmx pálya, kerékpárút, kutyapark, bringaszerviz stb.) a fejlesztések már idén megkezdődhetnek, akár meg is valósulhatnak, de ténylegesen használni csak jövőre tudjuk. A két lehetséges megvalósulást tovább bontva a funkciók forrásigény / forrástermelő képességét vizsgálták; utóbbiak fontos elemei a fenntarthatóságnak, azonban nem szabad, hogy csak gazdasági szempontok domináljanak, hiszen a közösségi, kulturális, sport funkciók alapvető célok. A terület üzemeltetésével kapcsolatban mindenki egyetértett a zárásában és állandó felügyeletben, illetve fontos szempont a GRUND menedzsment és kommunikáció megszervezése.

forrás: Dorkó Dániel ©

A kerülettel való egyeztetéseken kiderült, hogy az Önkormányzat számára az lenne a legalkalmasabb, ha egy ernyőszervezet menedzselné a területet és az ott működő csoportokat, így egy szervezet lesz felelős, egy szervezettel kötnek szerződést és tartanak kapcsolatot. A közösségi tervezésért felelős csoport arra keresett megoldást, hogyan lehetne ezt a sok kis érdekcsoportot összefogni, illetve külön feladat a helyi lakosok bevonása is, hiszen nekik is készül a GRUND, bevonhatóak a fenntartásba és a későbbi konfliktusok megelőzhetőek, amennyiben ők is részt vesznek az előkészítésben. A javaslat végül az volt, hogy két, további workshop keretében, a végleges szervezetekkel, lakókkal közösen kell meghatározni az ernyőszervezet működését, felépítését és velük együtt  kell meghatározni a terület felosztását'.

forrás: Dorkó Dániel © 

A NYUGATI GRUND tehát tényleg egy igazi, minden közösség számára elérhető köztere lesz a városnak, melyben fontos a társadalmi felelősségvállalás, azaz mi alakítjuk ki, de mi is felelünk ennek megmaradásáért... legalábbis átmenetileg!

forrás: Dorkó Dániel © 

 ...hamarosan jelentkezünk a tulajdonosi fejleményekről és az újabb találkozók időpontjairól facebook oldalunkon!

MB

Pár héttel ezelőtt fórumot tartottunk, hogy a várossal foglalkozó különböző civil-szakmai csoportok bekapcsolódhassanak a NYUGATI GRUND tervezésbe. Mivel a terület kiált a sportért, ezért hasonló céllal sportszakmai fórumot szerveztünk csütörtökön, melyen előadtak és részt vettek állami, fővárosi, kerületi, piaci, civil szereplők és sportszövetségek, versenyzők.

forrás: Plug 'n' Play - Koppenhága

Finta Sándor főépítész röviden bemutatta az átmeneti hasznosítás és a NYUGATI GRUND céljait, majd 11 nemzetközi, főként barnamezős sportfejlesztés mentén vázolta azt az irányt, amelyben a főváros és kerület gondolkodik sport kapcsán. Az előadásban elhagyatott reptereken, felüljárók alatti kihasználatlan területeken, vasúti és szeméttelepeken kinőtt városi közösségi-, sportfejlesztések jelentek meg, melyek mind átmeneti jelleggel jöttek létre és, melyből néhány népszerűségüknek és gazdasági fenntarthatóságuknak köszönhetően megmaradt, vagy átköltöztették egy újabb rehabilitálandó területre.

forrás: A8ernA - Zaanstadt

Kiss Norbert sportért felelős helyettes államtitkár nagyon örült, hogy a grundok újjászületnek, hiszen „számos híres sportolónk indult innen”. Norbert röviden ismertette a kormány szabadidősport elképzeléseit, hogy a sportnak - az előző példákra hivatkozva - milyen környezeti hatása van, társadalmi szempontból kiemelt érdek (egészség, aktivitás, bűnmegelőzés stb.) és, hogy a sport a XXI. század egyik erős motorja, hiszen a sportban gazdasági potenciál van, a sportban foglalkoztatás van. Kiss Norbert a NYUGATI GRUNDot a belváros sportközpontjának titulálta, „mert a város annyira megindult, hogy szükség van még egy Margitszigetre, melyhez a kormány minden segítséget meg fog adni”; azonban hangsúlyozta, hogy a funkciókat gazdaságilag fenntarthatóvá kell tenni, mert csökkenteni kell a kormány és az önkormányzatok terheit, közös felelősségvállalásra van szükség a fejlesztésben és az üzemeltetésben is.

forrás: Miyashita Park - Tokió

Szelei Szabolcs a Google kommunikációs igazgatója Tel-Avivból jelentkezett be és az új Google központról és a világcég társadalmi - sport jellegű - szerepvállalásairól beszélt. Szabolcs elmesélte kedvenc példáját, mely a 3,2 milliós uruquayi társadalom sportsikereinek gyökere; az 1911-es sporttörvény rendelkezik arról, hogy minden városnak létre kell hoznia egy, un. sportok terét, ahol a helyi lakosság öntevékenyen vesz részt és sportol. Az edzők jelentős része munkájuk mellett önkéntesként képzik a gyerekeket, a versenyeket helyi iskolák szervezik, az ellátást a szülők biztosítják az otthon elkészített szendvicsekből, melyek jelképes bevételeiből a szükséges felszereléseket finanszírozzák. A törvény 100 éve működik, a társadalom 50%-a rendszeresen mozog, így Uruguay utánpótlása erős és Uruguay a világ vezető futballcsapata.

forrás: forrás: Plug 'n' Play - Koppenhága

Csikai Mária a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke kerékpáros (közlekedési, sport) koncepciójukat vázolta, melyben különböző extrém pályák, kerékpáros kiszolgáló intézmények szerepelnek. Fontosnak tartja a zöldbarát' sportfunkciók létrehozását, vagyis nem betonpályákat kell önteni, hanem a zöldterületet kell használni; ehhez persze megint az erősödő közös felelősségvállalásra van szükség, hiszen a zöldnek gondozás kell. 

forrás: A8ernA - Zaanstadt

Az előadásokat követően bemutatkoztak az Adidas, Salomon és BSI vezetői, a kerület főépítésze (Matus István) a főváros sportért felelős vezetői (Danada Judit, Molnár Zoltán), hazai BMX és street workout versenyzők és más sportszövetségek képviselői, majd Finta Sándor vázolta a rövid és hosszú távú célokat:

forrás: Muscle Beach - California

„A főváros, Terézváros és az MNV vezetése megkezdték az egyeztetést a GRUND fejlesztéséről, üzemeltetési feladatairól, melynek még márciusban eredménye lehet. A cél az, hogy a kerület átvegye az ingatlan kezelését és a fővárossal, minisztériummal közösen dolgozza ki a hasznosítási, üzemeltetési koncepciót. A főváros, mint szakmai partner a források megszerzését, valamint a tervezés-programozást koordinálja, melynek első „papíros” formája jövő héten, csütörtökön kerül megrendezésre a már együttműködő és most csatlakozó városi-, sportszakmai szervezetekkel közösen. A jövő heti és az ezt követő workshopokon tehát papírra kerülnek az elképzelések és szeretnénk pontosan meghatározni a beruházás, fejlesztés, és üzemeltetés kereteit, költségeit állami, fővárosi, kerületi, piaci és civil oldalról. A  jövő heti workshop eredményeit még aznap este, vagyis március 20-án, 19:00 órakor mutatjuk be. Aki nem tud részt venni, azok blog és facebook oldalunkon tájékozódhatnak."

forrás: Südgelande Nature Park - Berlin

A SPORTIFICATION sorozatunkról itt, a Nyugati GRUNDról itt olvashattok. A fórumon bemutatott előadás teljes képanyagát itt találjátok.

forrás: Tempelhofer Park - Berlin

MB

A Városépítési Főosztály az elmúlt egy hétben kérdőív segítségével ötleteket (kapcsolódó szolgáltatások, kisebb beruházások) gyűjtött, melyek a margitszigeti futókör népszerűségét, szerethetőségét növelik. Közel 1500 kérdőívet dolgoztunk fel, a javaslatokat egyeztettük a tervezőkkel és az alábbiakban foglaljuk össze. A kérdőív március végéig még nyitva áll. 

margitszigeti bubi állomás - forrás: http://www.bkk.hu/bubi/terkep/

A kérdőív kitöltői rendszeresen járnak ki a szigetre, elsősorban sportolás, azon belül is futás céljából látogatják. A futás mellett sokan támogatnak további sportfejlesztéseket - mint pl. kosár-, röplabdapálya - és kerékpáros közlekedést támogató intézkedéseket. A labdapályák fejlesztése kiemelt cél, jelenleg pályázati forrásokat keresünk hozzájuk; a kerékpáros fejlesztések (forgalomkorlátozás, kerékpáros sáv stb.) egyeztetés alatt vannak, illetve tavasszal kikerül egy bubi állomás a Hajós Alfréd uszoda buszmegállójához.

az utrechti egyetemi kávézó és felette kosárlabdapálya - forrás: http://www.archined.nl/oem/reportages/basketbar/basketbar_e.html

A futópálya felújítását illetően a leggyakoribb észrevételek megegyeznek a tervezett szándékokkal, vagyis pályaszélesítés, betonalapozás, a teljes kör kivilágítása, térfigyelő kamerák elhelyezése és a MAC épületén belüli funkciók (öltözők, mellékhelységek, zuhanyzók, csomagmegőrzők) felújítása és elérhetővé tétele.

A futók fontosnak tartják még a MAC melletti óra működését, mely megmarad, több biciklitároló elhelyezését, illetve a futókör funkciójának védelmét, hiszen sokszor előfordul, hogy bringóhintóval, babakocsival, kutyával közlekednek a futópályán. A gyalogosok és futók közötti konfliktus jól érzékelhető volt a kérdőívekből, ezért bizonyos részeken gyalogos járdákkal és kommunikációs eszközökkel (táblák, felfestések stb.) fogjuk enyhíteni a viszonyt (utóbbira remek javaslatok érkeztek, pl. az olaszországi sífutópályákon külön jelzés mutatja a halszálkás és párhuzamos haladást és a gyalogos nyomvonalakat, így megelőzve a konfliktust.). 

forrás: http://sanelijohillsrunningclub.blogspot.hu/2013/07/running-on-boards.html

A kilométert jelző felfestések különösen nagy szerepet kaptak, olyan javaslatok is érkeztek, melyek a három fő indulási ponttól (Árpád híd, Margitsziget pest-budai oldal) számolnák a megtett km-t különböző színű felfestésekkel. Az Árpád híd alatti autós-gyalogos keresztezési ponton a futópálya piros felfestése és táblák hívják fel a figyelmet a lassításra az autósok számára. A szabadtéri edzőpark (street-workout) szintén fontos szempont volt, ezt a labdapályákkal együtt pályázati forrásokból tervezzük kiépíteni. További igények merültek fel közösségi terek kiépítésére is a futópálya mentén, úgy mint standok, pihenőterek, ital automaták, az egészséges életmód jegyében működő büfék, melyeket az üzemeltetés és a további fejlesztések során fogunk vizsgálni és tervezni.

forrás: http://es.wikipedia.org/wiki/Street_Workout?uselang=hu

A teljes Margitsziget fejlesztését illetően is számos ötlet érkezett; népszerű téma a tisztaság és a közbiztonság, úgy mint szemetesek, (mobil) WC-k elhelyezése, az ivó kutak számának növelése és a főút állapotának javítása; ugyancsak gyakori észrevétel a kihasználatlanul álló épületek problémája, ezeket a most induló Margitsziget fejlesztésével kapcsolatos munkacsoporti megbeszéléseken fogjuk felvetni és beépíteni.

A kérdőívekből egyértelműen kiderül, hogy a lakosság szereti és büszke a Margitsziget jelenlegi funkcióira, természeti értékeire és támogatja a sportjellegű fejlesztéseket.

Külön szeretnénk megköszönni Danada Judit sportügyi osztályvezető asszony és Dr. Szentes Tamás Főpolgármester-helyettes úr munkáját, akik a futókör előkészítésében és fejlesztésében kulcsszerepet játszottak. 

MB